Címkézés a CLP szerintMegfelelési határidők (átmeneti)A címkézésre vonatkozó általános követelményekAz utántöltő állomásokra vonatkozó általános követelményekAz összetett anyagok osztályozási megközelítéseA forgalmazók általános kötelezettségeiAkut toxicitási becslések (ATE)A CLP-rendelet szerinti távértékesítési követelményekA CLP-rendelet szerinti beszállítói letelepedési követelményekDigitális címkézési követelményekKötelező veszélyességi információk a hirdetésekben
A közelmúltbeli módosítások új veszélyességi osztályokat vezetnek be az anyagok és keverékek CLP-rendelet szerinti osztályozásának javítása érdekében. Ezek a veszélyességi osztályok elsősorban az endokrin károsító anyagokra, a perzisztens és mozgó vegyi anyagokra, valamint a bioakkumuláció szempontjából aggodalomra okot adó anyagokra összpontosítanak.
A megfelelés biztosítása érdekében a rendelet konkrét határidőket állapított meg:
Anyagok esetében:
- 2025. május 1-jéig: Az első alkalommal forgalomba hozott anyagokat az új veszélyességi osztályok szerint kell osztályozni és címkézni.
- 2026. november 1-jéig: A 2025. május 1. előtt már forgalomba hozott anyagokat át kell sorolni és újra fel kell címkézni, hogy megfeleljenek az új veszélyességi osztályoknak.
Keverékek esetében:
- 2026. május 1-jéig: Az első alkalommal forgalomba hozott keverékeknek meg kell felelniük az új osztályozási és címkézési követelményeknek.
- 2028. május 1-jéig: A 2026. május 1. előtt már forgalomba hozott keverékeket frissíteni kell, hogy megfeleljenek az új veszélyességi osztályozási és címkézési szabványoknak.
Endokrin károsító anyagok – Emberi egészség és környezet
1. kategória – Igazolt endokrin károsító anyagok
- Egy anyag akkor tartozik az 1. kategóriába, ha az emberi vagy állatkísérletekből származó erős és egybehangzó bizonyítékok bizonyítják, hogy endokrin károsító hatással jár.
- A hatásnak biológiailag valószínűnek kell lennie, és nem az endokrin aktivitással nem összefüggő másodlagos mechanizmusok következménye.
2. kategória – Feltételezett endokrin károsító anyagok
- Egy anyag akkor tartozik a 2. kategóriába , ha korlátozott bizonyítékok utalnak potenciálisan endokrin károsító tulajdonságokra, de nem felel meg az 1. kategória összes kritériumának.
- In vitro adatok, mechanisztikus bizonyítékok vagy epidemiológiai összefüggések támaszthatják alá az ebbe a kategóriába való besorolást.
Perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) / nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB)
PBT osztályozási kritériumok
Egy anyag akkor minősül PBT-nek minősítve , ha megfelel az alábbi három kritérium mindegyikének:
- Perzisztencia (P): A felezési idő vízben, talajban vagy üledékben meghaladja a szabályozási küszöbértékeket.
- Bioakkumuláció (B): Biokoncentrációs tényező (BCF) 2000-≥ vízi szervezetekben.
- Toxicitás (T): Az anyag veszélyes a vízi élővilágra (pl. akut vízi toxicitás, krónikus hatások vagy endokrin károsítók).
Egy anyag akkor minősül PBT-nek minősítve , ha mindhárom kritériumnak megfelel:
Kritérium | Küszöbérték |
Perzisztencia (P) | Felezési idő édesvízben > 40 nap, tengervízben > 60 nap |
Bioakkumuláció (B) | Biokoncentrációs tényező (BCF) 2000≥ |
Toxicitás (T) | Hosszú távú NOEC (megfigyelhető hatást nem okozó koncentráció) vízi fajok esetében < 0,01 mg/l |
vPvB besorolási kritériumok
Egy anyag akkor minősül vPvB-nek besorolva , ha megfelel mindkét alábbi kritériumnak:
- Nagyon perzisztens (vP): Magasabb küszöbérték, mint a PBT a környezeti közeg felezési idejére.
- Nagyon bioakkumulatív (vB): Biokoncentrációs tényező (BCF) ≥ 5000.
Egy anyag akkor minősül vPvB-nek , ha mindkét kritériumnak megfelel:
Kritérium | Küszöbérték |
Nagyon kitartó (vP) | Felezési idő édesvízben > 60 nap, tengervízben > 120 nap |
Nagyon bioakkumulatív (vB) | Biokoncentrációs tényező (BCF) ≥ 5000 |
Perzisztens, mobil és mérgező (PMT) / Nagyon perzisztens és nagyon mozgékony (vPvM)
PMT osztályozási kritériumok
Egy anyag akkor minősül PMT-nek minősítve , ha megfelel az alábbi három kritérium mindegyikének:
- Perzisztencia (P): Hasonló a PBT kritériumokhoz, a környezetromlási adatok alapján.
- Mobilitás (M): Magas vízoldhatóság és alacsony szorpciós potenciál, ami a talajvíz szennyeződésének lehetőségét jelzi.
- Toxicitás (T): Vízi szervezetekre gyakorolt káros hatásokat vagy potenciális endokrin zavarokat mutat.
Egy anyag akkor minősül PMT-nek , ha megfelel mindhárom kritériumnak:
Kritérium | Küszöbérték |
Perzisztencia (P) | Felezési idő édesvízben > 40 nap, tengervízben > 60 nap |
Mobilitás (M) | Log Koc ≤ 4.0 (alacsony szorpciós potenciál, magas vízoldhatóság) |
Toxicitás (T) | Hosszú távú NOEC vízi fajok esetében < 0,01 mg/l |
vPvM osztályozási kritériumok
Egy anyag akkor minősül vPvM-nek besorolva , ha megfelel mindkét alábbi kritériumnak:
- Nagyon perzisztens (vP): Magas környezeti perzisztencia, meghaladja a PMT küszöbértékeket.
- Nagyon mozgékony (vM): Rendkívül magas vízoldhatóság, nagyon alacsony adszorpciós együtthatóval (log Koc < 1,0), ami gyors mozgást jelez a vízrendszerekben.
- Egy anyag akkor minősül vPvM-nek minősítve , ha mindkét kritériumnak megfelel:
Kritérium | Küszöbérték |
Nagyon kitartó (vP) | Felezési idő édesvízben > 60 nap, tengervízben > 120 nap |
Nagyon mozgékony (vM) | Log Koc ≤ 2.0 (nagyon nagy mobilitás vízben) |
Szabályozási következmények
- A címkézésnek és a biztonsági adatlapoknak (SDS) tükrözniük kell az új osztályozást.
- A REACH szerinti korlátozások és engedélyek vonatkozhatnak az ezekbe a veszélyességi osztályokba sorolt anyagokra.
- Az endokrin károsító anyagok vizsgálati stratégiái ma már mechanisztikus és in vitro megközelítéseket is magukban foglalnak, csökkentve az állatkísérletekre való támaszkodást.
