Az elmúlt években egyre több technológiai újítás előrehaladását és fejlődését figyeltük meg, amelyekhez egyre több kémiai elemet, különösen fémeket kell használni. Emellett az ökológiai átállás, a fosszilis tüzelőanyagok használatának elhagyása, az energiarendszerek átalakítása a REPowerEU tervvel, a belső égésű motorok értékesítésének tilalma vagy az európai zöld megállapodás azt jelenti, hogy növekszik az ipari fémek, az akkumulátor-alkatrészek és a ritkaföldfémek iránti kereslet. A fentiekre tekintettel az Európai Unió úgy döntött, hogy növeli kapacitását a kritikus fontosságú nyersanyagok értékesítésében bekövetkező zavarok kockázatának nyomon követésére és enyhítésére.
A KRITIKUS FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK JEGYZÉKE
A Bizottság 2011 óta elemzi a gazdasági szempontból nagy jelentőséggel bíró és az ellátási zavarokkal szemben fokozottan kitett egyes nyersanyagokat, és kritikus fontosságú nyersanyagként sorolja be őket. A felsorolt 34 kritikus fontosságú nyersanyag közül 17 stratégiai fontosságú nyersanyagnak minősül. Ez a lista nem végleges, mivel rendszeresen, átlagosan 3 évente felülvizsgálják és frissítik. Az ebbe a csoportba tartozó két fém nem minősül kritikusnak, hanem csak stratégiainak. Ezek a következők: réz és nikkel. Globális termelésük annyira diverzifikált, hogy nem okoz nagy kockázatot a nyersanyagellátásban, de használatuk elengedhetetlen.
Fotó: A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály – Consilium
Európa jelenleg nagymértékben függ a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától. Sokuknak csak egy nyersanyagforrása van Európában. A nyersanyagok beszerzésének nagy része erősen koncentrált, és a kereslet 70–90%-át biztosítja, gyakran harmadik országból. Ez egy hatalmas probléma, amelyen dolgozni kell.
A KRITIKUS FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOKRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLY
A növekvő keresletre és a nyersanyagok rendelkezésre állásának kockázatára válaszul az Európai Unió 2024-ben elfogadta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályt, amelynek célja:
- a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás növelése és diverzifikálása az EU-ban;
- a körforgásos jelleg és a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozásának megerősítése,
- a helyettesítő anyagokkal és a kritikus fontosságú nyersanyagok megtakarításával kapcsolatos kutatás és innováció támogatása.
Ennek elérése érdekében ambiciózus célokat tűztek ki, és feltételezték, hogy 2030-ra:
- a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésének 10%-át az EU-ból kell származtatni,
- az éves fogyasztás 40%-ának feldolgozásból kell származnia,
- 25%-nak újrahasznosításból kell származnia,
- Az egy országból származó beszerzés nem haladhatja meg az anyag éves fogyasztásának 65%-át.
A válságkezelési intézkedésekről szóló rendeletből eredő legfontosabb elemek:
- A kritikus fontosságú nyersanyagok közösségi beszerzésének bevezetésére irányuló kezdeményezés célja, hogy egyetlen platformon hozza össze az érdekelt feleket, és az Európai Unióban székhellyel rendelkező érdekelt felek közös beszerzéseket hajtsanak végre.
- A stratégiai projektek engedélyezési eljárásainak lerövidítése: 27 hónap a bányászat és 15 hónap a kritikus fontosságú nyersanyagok feldolgozása és újrafeldolgozása esetében.
- A pénzügyi támogatás meghatározása a stratégiai projektek uniós alapokra való minősítése formájában.
- A kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncát érintő fenyegetések, valamint az EU és harmadik országok közötti kereskedelmi forgalom nyomon követése.
- Nyilvántartás vezetése az adott uniós országban a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos vállalatokról és projektekről.
- A kitermelésre, feldolgozásra, újrafeldolgozásra és diverzifikációra vonatkozó mutatók meghatározása a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti tervek végrehajtása révén.
- A kritikus és stratégiai nyersanyagok listájának frissítése 3 évente egyszer.
A közzétett rendelet csak vázlata a kritikus fontosságú nyersanyagok nyomon követésének általános koncepciójának. A részletesebb és célzottabb iránymutatásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok, valamint az Európai Bizottság iránymutatásai és útmutatói teszik közzé.
Rendelet – EU – 2024/1252 – HU – EUR-Lex
A VEGYIPARRA GYAKOROLT HATÁS
A vegyiparban és a stratégiai ágazatokban tevékenykedő vállalkozókra további kötelezettségek vonatkozhatnak a válságkezelési intézkedésekről szóló rendelet végrehajtásából. Ezek közé tartoznak a következők:
- Ellátási lánc kockázatelemzés elkészítése – 2025 májusától a vállalatoknak legalább 3 évente el kell végezniük az ellátási lánc kockázatelemzését és a felhasznált nyersanyagok rendelkezésre állásával kapcsolatos fenyegetésekkel szembeni sebezhetőséget. Az értékelés a következőket tartalmazza: a CRM-bányászati, -feldolgozási és -újrafeldolgozási helyszínek azonosítása; a nyersanyagellátást megzavaró tényezők elemzése; sebezhetőségi felmérés. A kötelezettség azokra a nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek több mint 500 munkavállalót foglalkoztatnak, és bevételük meghaladja a 150 millió eurót.
- Az újrafeldolgozás szintjének növelése – a tagállamoknak 2025 májusáig el kell fogadniuk a hulladékgyűjtést, -válogatást és -kezelést. A vállalkozóknak 2 évük lesz arra, hogy bevezessék és biztosítsák a termékben az újrahasznosított anyag elfogadott szintjét.
- Az állandó mágnesek címkézése – minden személy, aki állandó mágneseket tartalmazó termékeket hoz forgalomba, köteles:
- megfelelő termékcímkézés – 2028-tól
- valamint az állandó mágnes tartalmára vonatkozó információk közzététele a weboldalon – 2029-től
Ezenkívül az állandó mágneseket tartalmazó termék forgalomba hozatala előtt a gazdasági szereplőknek meg kell győződniük arról, hogy megfelelnek a megfelelőségértékelési eljárásnak, elkészítették az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és hogy a terméken fel van tüntetve a CE-jelölés.
- A nyersanyag karbonlábnyomának kiszámítása – a vállalkozók kötelesek kiszámítani a forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomát, amely magában foglalja: a kitermelésre, feldolgozásra, finomításra, újrahasznosításra és környezeti teljesítményosztályra vonatkozó információkat.
Példák a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet követelményei által érintett stratégiai ágazatokra:
akkumulátorgyártás, e-mobilitás, hidrogéntermelés és -felhasználás, megújulóenergia-termelés, adatátvitel és -tárolás, robotika, repülőgépek, vontatómotorok, hőszivattyúk, mobil elektronikus eszközök, drónok, rakétavetők, műholdak, fejlett integrált áramkörök és mások.
A vállalkozók mellett valamennyi uniós ország képviselői részt vesznek a CRM elveinek végrehajtásában. Minden tagállamnak nemzeti programot kell kidolgoznia a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozóan, és információkat kell gyűjtenie a következőkről: a kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzésének módja és a területén található kritikus fontosságú nyersanyagok. Emellett az uniós országoknak adatokat kell gyűjteniük a következőkről: CRM-projektek, a CRM-et használó legfontosabb nemzeti vállalatok és teljes ellátási láncok. A nemzeti tevékenységek a bányászati hulladékkezelő létesítmények és a kiadott engedélyek jegyzékének összeállítására, valamint a nyersanyagok tartalmának, újrafeldolgozásának és hulladékból történő hasznosításának nyomon követésére is összpontosítanak.
Ettől függetlenül a stratégiai technológiai vállalatoknak össze kell hangolniuk kritikus fontosságú nyersanyagkészleteiket, és fel kell készülniük az erőforrások szűkösségével járó kockázatokra.
További információ:
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabály végrehajtása
Európa kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztosítása
Globális kritikus ásványi kilátások 2024-re