Az Európai Bizottság megbeszélést tartott a CLP rendelet egyszerűsítéséről annak érdekében, hogy csökkentse a vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – terheit. A témák között szerepeltek a címkézési változások, a digitalizáció, a reklámok és hirdetések egyszerűsítése, valamint a bejelentési folyamatok. A benyújtott észrevételek egy jelentés alapjául szolgálnak majd a további döntéshozatalhoz.
Az EU jogalkotási egyszerűsítési csomagjának (Omnibus csomag) részeként az Európai Bizottság lépéseket tesz a vegyipari ágazatban is, az adminisztratív és jogi terhek csökkentése érdekében. Az egyszerűsítések célja, hogy a megfelelési kötelezettségek enyhítésével elsősorban a kis- és középvállalkozásokat támogassák.
2025. május 16-án az Európai Bizottság megbeszélést szervezett a CLP rendelet [az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról] új követelményeinek egyszerűsítéséről. A Bizottság felkérte az iparági szereplőket, civil szervezeteket és minden érdekelt felet, hogy vegyenek részt a megbeszélésen, és nyújtsák be javaslataikat az egyszerűsítéssel kapcsolatban.
A résztvevők az alábbi kérdéseket vetették fel:
Új címkézési formátum – Rámutattak, hogy a kötelező betűméret és üres hely biztosítása nehézkes a kis méretű címkék vagy csomagolások esetén. Ez többletköltségeket okoz a drágább címkék, nagyobb csomagolások és megnövekedett hulladék miatt.
Információk digitalizálása – Egyes résztvevők támogatták a címkéken szereplő információk QR-kóddal való helyettesítését. Felmerült a digitális címkézés jogi alapjának kibővítése is.
Információk egyszerűsítése szakmai felhasználású termékek esetén – Kiemelték, hogy a szükséges információk többsége elérhető a biztonsági adatlapokon, amelyek a szakmai felhasználók rendelkezésére állnak.
Reklám- és marketinganyagokban szereplő információk – Nehézségeket jeleztek a veszélyekre vonatkozó teljes információ feltüntetésével kapcsolatban, valamint a fogyasztók túlterhelésének kockázatát. Egy általános figyelmeztető mondatot javasoltak: „Mindig kövesse a termék címkéjén található utasításokat és információkat.”
Fő fogalmak pontosítása – Különösen az „a forgalomba hozatal” és „a piacon történő rendelkezésre bocsátás” definíciója kapcsán.
Bejelentési folyamatok fejlesztése – Érintették a PCN (mérgezési központ) értesítésével és az egységesített osztályozási és címkézési (CLH) eljárással kapcsolatos kérdéseket is.
Óvatosság a keverékek osztályozásában – Felhívták a figyelmet arra, hogy a szakértői megítélés és bizonyítékok mérlegelése aránytalan osztályozáshoz vezethet.
A biztonsági szint fenntartása – Kiemelték, hogy az egyszerűsítések nem csökkenthetik a fogyasztók és a munkavállalók biztonságát.
Az (EU) 2024/2865 rendelet új előírásainak kötelező alkalmazására vonatkozó határidő felfüggesztése.
A megbeszélést követően a Bizottság kérte az írásos észrevételek beküldését május végéig. Ezt követően egy összefoglaló jelentés készül, amely alapjául szolgál a politikai döntéshozatalnak.
Az EkotoxInfo aktuális száma Fontos információkat közlünk az EU vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályairól, valamint a vegyi anyagok kezeléséről:
A „Vegyianyag-kezelés – REACH Konferencia 2025” 2025. szeptember 22–23-án kerül megrendezésre Lengyelországban, Katowicében.
Napirend:
Mosószer rendelet felülvizsgálata
REACH 2.0
Új CLP rendelet az EU-ban
Ukrán REACH és CLP
Új vámreform
Termékbiztonság és vegyi anyagok biztonságos használata
„Vegyianyag-kezelés – REACH Konferencia 2025”
Katowice, Lengyelország, 2025. szeptember 22–23. Ekotox Központok a DUCC partnerével együttműködve meghívják Önt a REACH Konferenciára, amely 2025. szeptember 22–23-án kerül megrendezésre Lengyelországban.
A REACH Konferencia olyan esemény, amely összehozza az üzleti élet, ipari szervezetek, intézmények, ellenőrző hatóságok, tudomány és civil szervezetek képviselőit. Kiváló lehetőség a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos kérdések megvitatására, tapasztalatok és ismeretek megosztására, a szabályozott környezet különböző nézőpontból történő megközelítésére.
Az idei konferencián a következő témákat tervezzük megvitatni:
A REACH 2.0 rendelet felülvizsgálata
Új követelmények és a CLP rendelet frissítése
Mosószer rendelet felülvizsgálata
Új szabályozások Ukrajnában – REACH és CLP
Általános fogyasztói termékbiztonság – GPSR
Vámreformok
és egyéb, a vegyi anyagok kezelésével és biztonságával kapcsolatos témák.
A folyamatban lévő felülvizsgálat várhatóan június végén zárul jogi aktus közzétételével. A javaslatok között szerepel:
Mosószer összetevők biológiai lebomlásának vizsgálata
Mikroorganizmusokon alapuló tisztítószerek szabályozása
Foszfor korlátok módosítása
Digitális termékútlevél bevezetése
Termékadagolás változásainak bevezetése
Minden mosószer termék PCN adatbázisba történő bejelentése
Az EU-ban az egyetlen képviselő kijelölése
A REACH 2025 konferencián megvitatjuk a mosószerrendelet felülvizsgálatának tartalmát, a változások hatását a mosószer termékekre, valamint az új vállalkozói kötelezettségeket.
REACH 2.0
Jelenleg folyik a REACH 2.0 rendelet felülvizsgálata, amely várhatóan 2025 végére készül el, a jogi aktus tartalmára vonatkozó javaslatok szeptemberben várhatók. A felülvizsgálat várható elemei:
Keverék allokációs tényező bevezetése
Polimerek regisztrációja évi 1 tonna felett
Anyagok csoportosításának szabályai
Biztonsági adatlapok módosítása
SVHC-k (különösen aggodalomra okot adó anyagok) információszolgáltatása tárgyakban
Engedélyezési és korlátozási folyamatok változásai
A REACH 2025 konferencián szakértőink bemutatják a javaslatokat és megvitatják azok hatását a vegyiparra.
Új CLP rendelet az EU-ban
A konferencián összefoglaljuk a CLP rendelet frissítéséből eredő legújabb változásokat és kötelezettségeket, többek között:
Új címkeformátum
Távolsági értékesítés és termékreklám
Új CLP veszélyességi osztályok
Általános kötelezettségek a forgalmazók számára
Ukrán REACH és CLP
Az új ukrán vegyi törvény bevezetésével minden, az ukrán piacra anyagokat és termékeket bevezető szereplő új kötelezettségekkel szembesül. A REACH 2025 konferencián bemutatjuk az új szabályozást, megvitatjuk az ukrajnai üzleti tevékenységet folytató európai vállalkozók új kötelezettségeit, valamint áttekintjük az anyagok és keverékek bejelentési rendszerét és annak aktuális állapotát.
Új vámreform
A Vámhivatal képviselője ismerteti az új szabályozási programot, amely a vámrendszer reformját és a vegyi áruk határon történő ellenőrzésének megerősítését célozza.
Termékbiztonság és vegyi anyagok biztonságos használata
Az EU különböző országaiból érkező ellenőrző hatóságok képviselői beszélnek a vegyi termékek biztonságáról, valamint a GPSR szabályozás kapcsolatos kérdésekről.
Érdeklődik a felvázolt témák iránt? Vegyen részt a REACH 2025 konferencián, ismerje meg a közelgő jogszabályi változásokat, tartsa naprakészen vállalkozását, készüljön fel az összes követelmény teljesítésére, és maradjon versenyelőnyben. Találkozzon az ellenőrző szervek képviselőivel, tegyen fel közvetlen kérdéseket, vegyen részt a vitában, és építsen kapcsolatokat a vegyipar szereplőivel.
Az Európai Unió (EU) nemrégiben elfogadott egy korlátozást, amely szabályozza a termékekhez szándékosan hozzáadott szintetikus polimer mikrorészecskéket (SPM) az EU vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályai, a REACH értelmében.
E korlátozás célja az SPM-ek környezetbe történő kibocsátásának megakadályozása.
Ez a korlátozás megtiltja a SPM-ek értékesítését, valamint azokat a termékeket, amelyekhez szándékosan adtak SPM-eket. Indokolt esetben eltérések vonatkoznak az új szabályok által érintett SPM-ek felhasználóira.
Bár az SPM-felhasználók számára vannak eltérések, továbbra is jelentéstételi kötelezettségek szükségesek mind az ügyfelek, mind a hatóságok felé.
Az Európai Bizottság közzétette a magyarázó útmutatót
A magyarázó útmutató célja, hogy elmagyarázza a REACH XVII. mellékletének (az (EU) 2023/2055 bizottsági rendelettel bevezetett) 78. bejegyzésének végrehajtását és megkönnyítse annak végrehajtását, amely korlátozza a szintetikus polimer mikrorészecskéket (közismert nevén „mikroműanyagokra vonatkozó korlátozás”).
A dokumentum tartalmaz egy szöveges részt (I. rész), egy sor „kérdést és választ” (kérdések és válaszok) (II. rész), valamint számos mellékletet (III. rész) munkafolyamatokkal és szemléltető példákkal.
A II. rész a korlátozás 2023. szeptember 25-i elfogadásához vezető 5 és fél éves folyamat során, valamint az elfogadását követő 3 hónapban a tagállamoknak és az érdekelt feleknek adott válaszokat gyűjti össze (kérdések és válaszok formájában).
A dokumentumot a Bizottság műszaki szolgálatai készítették az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) és a tagállamokkal konzultálva. Mint ilyen, nem feltétlenül képviseli az Európai Bizottság nézeteit.
A tagállamok konszenzussal hagyták jóvá, kivéve azt a kérdést, hogy a felületükön csillogó árucikkek a korlátozás hatálya alá tartoznak-e (lásd az I. rész 5. szakaszát; II. rész, kérdések és válaszok 2.25, 17.2, 17.6, 17.7, 17.8, 19.1, 19.3; III. rész, 3. melléklet, A3.3), amelyben Ausztria, Belgium, Németország és Hollandia azon álláspontját fejezte ki, hogy a korlátozás az árucikkek felületén nem tartósan rögzített csillámra vonatkozik.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség javaslatot terjeszt elő egyes hat vegyértékű króm, Cr(VI) anyagok uniós szintű korlátozására. A cél e rákkeltő vegyi anyagok káros hatásainak csökkentése mind a munkavállalókra, mind a lakosságra nézve.
Helsinki, 2025. április 29. – Az Európai Bizottság kérésére az ECHA értékelte az egyes Cr(VI)-anyagok által a munkavállalókra és a lakosságra jelentett kockázatokat, valamint az esetleges korlátozások társadalmi-gazdasági hatásait.
Az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy az egész EU-ra kiterjedő korlátozás indokolt, mivel a Cr(VI)-anyagok a legerősebb munkahelyi rákkeltő anyagok közé tartoznak, és komoly kockázatot jelentenek a munkavállalók egészségére. Azokat az embereket, amelyek ezeket az anyagokat a környezetbe bocsátják, az ipari területek közelében élnek, szintén fennáll a tüdő- és bélrák kockázata.
Az ECHA javasolja a Cr(VI) anyagok betiltását, kivéve a következő felhasználási kategóriákat, ha azok megfelelnek a munkavállalók expozíciójára és a környezeti kibocsátásokra vonatkozóan meghatározott határértékeknek:
A króm(VI)-vegyületek ismert rákkeltő anyagok, és súlyos kockázatot jelentenek a légzőszervek egészségére, a bőrre és a belső szervekre, különösen a hosszan tartó expozíció melletti munkahelyeken.
Iparági hatás
Ezek a javasolt korlátozások jelentős mértékben érintik az alábbi ágazatokat:
Kohászat és felületkezelés: Galvanizáláshoz és fémmegmunkáláshoz használható.
Festékek és pigmentek: Használja pigmentkomponensként a bevonatokban.
Repülőgépipar és autóipar: Alkatrészgyártásban és korrózióvédelemben használható.
A Chromium(VI)-t használó vállalatoknak el kell kezdeniük felülvizsgálni ellátási láncaikat, és biztonságosabb alternatívákat kell azonosítaniuk.
Az Európai Parlament megszavazta az átvilágításra és a fenntarthatósági beszámolási követelményekre vonatkozó új uniós jogszabályok alkalmazási határidejének elhalasztását.
Az új átvilágítási szabályok megkövetelik a vállalatoktól, hogy mérsékeljék az emberekre és a bolygóra gyakorolt negatív hatásukat. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatálya alá tartozó vállalatoknak az európai fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS) szerint kell beszámolniuk.
A tagállamoknak további egy év – 2027. július 26-ig – áll rendelkezésükre, hogy átültessék a szabályokat nemzeti jogukba.
Az egyéves meghosszabbítás az érintett vállalkozások első hullámára is vonatkozik, nevezetesen: az 5 000 főnél többet foglalkoztató és 1,5 milliárd eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalatokra, valamint az EU-ban e küszöbérték feletti árbevétellel rendelkező nem uniós vállalatokra. Ezeknek a vállalatoknak csak 2028-tól kell alkalmazniuk a szabályokat.
Az alkalmazás időpontja azonos lesz a vállalatok második hulláma esetében: a 3 000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 900 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező EU-n belüli vállalatok, valamint az EU-ban az említett küszöbérték feletti árbevétellel rendelkező nem uniós vállalatok.
A fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelv alkalmazása a jogszabály hatálya alá tartozó vállalatok második és harmadik hulláma esetében is két évvel késik.
A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak 2028-ban kell először beszámolniuk szociális és környezetvédelmi intézkedéseikről az előző pénzügyi évre, míg a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak egy évvel később kell beszámolniuk erről az információról.
Az Európai Parlament 2025. március 31-én megvitatta, majd szavazott az „egy anyag, egy értékelés” megoldásról. E megközelítés célja az európai uniós jogszabályok egyszerűségének és átláthatóságának növelése, valamint a vegyi anyagok biztonsági értékelésének javítása és az ugyanazon vegyi anyagra vonatkozó adatok rendelkezésre állásának növelése. A vita a következő kérdéseket érintette:
Egy nagy közös platform létrehozása, amely adatbázist biztosít a vegyi anyagokról,
A különböző szervezetek, például az ECHA és az EFSA közötti együttműködés fokozása,
Az elektromos berendezésekben található káros anyagok értékelésének feladatának átadása az
Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások és a jogi szöveg véglegesítése, amelynek célja az együttműködés, a feladatok megosztása, az adatok jobb áramlása és az azokhoz való hozzáférés, valamint a vegyi anyagok jelentette kockázatok esetén a gyorsabb reagálás átlátható szabályainak biztosítása.
Az „egy anyag, egy értékelés” megközelítés az Európai Unió 2020-ig tartó vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiájának része.
A fórum biocid termékekről szóló rendelettel foglalkozó alcsoportja (BPRS) megállapodott a biocidokra vonatkozó nagyszabású végrehajtási projektről (BEF-3), amely a biocid termékek termékcímkéi helyességének ellenőrzésére összpontosít.
Az ellenőrök 2025-ben ellenőrzik, hogy a biocidok címkézésén szereplő információk megfelelnek-e az engedélyezett és az alkalmazási előírásban szereplő információknak. Az ellenőrök ellenőrizhetik a biztonsági adatlapokon szereplő információk meglétét és minőségét is, amennyiben az biocid termékek esetében kötelező.
A cél az uniós piacon elérhető biocid termékek végrehajtásának harmonizálása. Ezt a végrehajtási projektet az ECHA Végrehajtási Fórumának BPR alcsoportja irányítja.
A Cefic elemzése a 2023. évi EU Safety Gate jelentésről feltárta, hogy sürgősen javítani kell a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, különösen az importált áruk és az online értékesítés tekintetében. A jelentés, amely az EU nem biztonságos termékekre vonatkozó sürgősségi riasztási rendszereként szolgál, kiemeli a vegyi anyagok meg nem felelésének megugrását, ami aggályokat vet fel a fogyasztók biztonságával és a szabályozás integritásával kapcsolatban.
Főbb megállapítások:
A vegyi anyagok meg nem felelésének növekedése: A vegyi anyagok meg nem felelési eseteinek aránya a termékekben a 2022-es 35%-ról 2023-ra 51%-ra nőtt, így ez a második egymást követő évben a legjelentettebb kockázat.
A nem megfelelő kozmetikumok jelentős növekedése: A nem megfelelő kozmetikumok számának 12-szeres növekedése nagy szerepet játszott ebben a trendben.
A REACH és a RoHS be nem tartásának növekedése: 2023-ban megduplázódott a REACH meg nem felelésének esetei, míg az elektronikai RoHS megsértése megháromszorozódott.
Az importált áruk mint elsődleges forrás: Az importált áruk REACH-előírásoknak való meg nem felelése csaknem megduplázódott, és 2023-ban elérte a 901 esetet.
Az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos aggodalmak: Az endokrin károsító vegyi anyagokat tartalmazó termékek száma három egymást követő évben növekszik. Nevezetesen, a 427 regisztrált esetből 419 az EU-n/EGT-n kívülről vagy ismeretlen forrásból származott.
Cefic cselekvésre való felhívása:
„A vegyi anyagok meg nem felelésének növekedése, különösen az importált áruk és az online értékesítés terén, rávilágít arra, hogy sürgősen meg kell erősíteni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását. Mivel a bejelentett termékkockázatok több mint fele jelenleg a kémiai biztonsághoz kapcsolódik – és jelentős része nem uniós országokból származik –, egyértelmű, hogy a jobb piacfelügyelet és a tagállamok közötti összehangoltabb felügyelet elengedhetetlen az európai fogyasztók védelméhez és az uniós szabályozás integritásának fenntartásához.”
– Steven Van de Broeck, a Cefic ügyvezető igazgatója, termékgondozás
A vegyi anyagok meg nem felelésének meredek növekedése kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez a tendencia rövid távú anomália-e, vagy mélyebb probléma, amely szigorúbb végrehajtási intézkedéseket igényel. A Cefic elemzése hangsúlyozza a célzott végrehajtási intézkedések és a fokozott felügyelet fontosságát, különösen az importált áruk és az online értékesítés esetében, a fogyasztók biztonságának és a szabályozási megfelelésnek az egész EU-ban történő biztosítása érdekében.
2024. május 23-án hatályba lépett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály, amely a stratégiai jellegű kritikus fontosságú vegyi nyersanyagok beszerzésére vonatkozó erőforrásokkal és szabályokkal foglalkozik. A törvény fő célja annak biztosítása, hogy 2030-ra az európai nyersanyag-kitermelés, -feldolgozás és -újrahasznosítás megfelelő szintű keresletet elégítsen ki az Európai Unióban.
A benyújtott jogi aktus alapján az Európai Bizottság összeállította a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására, újrafeldolgozására és helyettesítésére irányuló projektek listáját. A listát a tagállamokból és az Európai Parlamentből álló, kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó tagállami testület is megtekintette. A megbeszéléseket követően a Bizottság 47 projektet tartalmazó listát fogadott el a nyersanyagok rendelkezésre állásának növelésére és az ellátási lánc diverzifikálására. E projektek révén az EU teljes mértékben teljesíteni tudja a lítium és a kobalt bányászatára, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó 2030-as célkitűzéseit, miközben jelentős előrelépést tesz a grafit, a nikkel és a mangán terén. Emellett a magnéziummal és a volfrámmal kapcsolatos egyéb stratégiai projektek is hozzájárulnak az uniós védelmi ipar ellenálló képességéhez, amely ezen anyagok felhasználására támaszkodik.
A 47 stratégiai projektbe történő teljes tőkebefektetés várhatóan 22,5 milliárd euró lesz. A projektek lehetőséget biztosítanak az engedélyekre vonatkozó egyszerűsített szabályozás alkalmazására, valamint a kiadási idő 15 vagy 27 hónapra történő lerövidítésére (jelenleg az engedélyek kiadása akár 10 évig is eltarthat).
A nyár végén a Bizottság új pályázati felhívást tesz közzé a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai projektekre.
Az (EU) 2025/351 bizottsági rendelet módosítja az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló számos meglévő uniós rendeletet, köztük a műanyagokról szóló 10/2011/EU rendeletet és az újrafeldolgozott műanyagokról szóló (EU) 2022/1616 rendeletet. Módosítja továbbá a helyes gyártási gyakorlatról szóló (EU) 2023/2006/EK rendeletet, különös tekintettel az újrafeldolgozott műanyagokra és a gyártás minőség-ellenőrzésére.
Tisztasági követelmények
A műanyaggyártásban használt anyagoknak meg kell felelniük a magas tisztasági előírásoknak. Meg kell egyezniük azonosságukkal, csak minimális mennyiségű, nem szándékosan hozzáadott anyagot kell tartalmazniuk, és kockázatértékelésen kell átesniük. Ezeknek az anyagoknak vagy meg kell felelniük az előírásoknak vagy korlátozásoknak, át kell esniük a toxikológiai vizsgálatokon, vagy biztosítaniuk kell, hogy a kioldódási határértékeket ne lépjék túl. A tisztaságot igazoló dokumentációnak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell állnia.
A természetes anyagok, például az UVCB-anyagok (ismeretlen vagy változó összetételű anyagok, összetett reakciótermékek vagy biológiai anyagok) eredeti formájukban is felhasználhatók, feltéve, hogy nem tartalmaznak azonosságukat megváltoztató anyagokat.
Biocid anyagok
Az 528/2012/EU rendelet alapján a 4. terméktípusra (élelmiszer- és takarmányozási területre szánt termékek) tekintetében engedélyezett biocid anyagok az engedélyezett anyagok uniós jegyzékétől eltérve adalékanyagként használhatók élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban.
Újrahasznosított műanyagok és ismételt használat
Az újrafeldolgozott műanyagok akkor használhatók élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, ha megfelelnek a szigorú feltételeknek, beleértve a megfelelő gyűjtést és a kioldódási határértékek betartását. Az élelmiszerekkel való ismételt érintkezésre szánt anyagok esetében a tervezésnek meg kell akadályoznia az idő múlásával történő fokozott migrációt.
Új címkézési követelmények
A rendelet új címkézési szabályokat vezet be, beleértve az ismételt használatú árucikkek károsodásának és helytelen használatának megelőzésére vonatkozó utasításokat. Ezenkívül az élelmiszerekkel még nem érintkező anyagoknak tartalmazniuk kell az élelmiszertípusokra, az érintkezési időre, a hőmérsékletre vagy a fűtési körülményekre vonatkozó korlátozásokat részletező használati utasítást. A nemzeti jogszabályok kioldódási határértékeket állapíthatnak meg az e rendelet hatálya alá nem tartozó anyagokra.
