Az Európai Parlament 2025. március 31-én megvitatta, majd szavazott az „egy anyag, egy értékelés” megoldásról. E megközelítés célja az európai uniós jogszabályok egyszerűségének és átláthatóságának növelése, valamint a vegyi anyagok biztonsági értékelésének javítása és az ugyanazon vegyi anyagra vonatkozó adatok rendelkezésre állásának növelése. A vita a következő kérdéseket érintette:
Egy nagy közös platform létrehozása, amely adatbázist biztosít a vegyi anyagokról,
A különböző szervezetek, például az ECHA és az EFSA közötti együttműködés fokozása,
Az elektromos berendezésekben található káros anyagok értékelésének feladatának átadása az
Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások és a jogi szöveg véglegesítése, amelynek célja az együttműködés, a feladatok megosztása, az adatok jobb áramlása és az azokhoz való hozzáférés, valamint a vegyi anyagok jelentette kockázatok esetén a gyorsabb reagálás átlátható szabályainak biztosítása.
Az „egy anyag, egy értékelés” megközelítés az Európai Unió 2020-ig tartó vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiájának része.
A fórum biocid termékekről szóló rendelettel foglalkozó alcsoportja (BPRS) megállapodott a biocidokra vonatkozó nagyszabású végrehajtási projektről (BEF-3), amely a biocid termékek termékcímkéi helyességének ellenőrzésére összpontosít.
Az ellenőrök 2025-ben ellenőrzik, hogy a biocidok címkézésén szereplő információk megfelelnek-e az engedélyezett és az alkalmazási előírásban szereplő információknak. Az ellenőrök ellenőrizhetik a biztonsági adatlapokon szereplő információk meglétét és minőségét is, amennyiben az biocid termékek esetében kötelező.
A cél az uniós piacon elérhető biocid termékek végrehajtásának harmonizálása. Ezt a végrehajtási projektet az ECHA Végrehajtási Fórumának BPR alcsoportja irányítja.
A Cefic elemzése a 2023. évi EU Safety Gate jelentésről feltárta, hogy sürgősen javítani kell a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, különösen az importált áruk és az online értékesítés tekintetében. A jelentés, amely az EU nem biztonságos termékekre vonatkozó sürgősségi riasztási rendszereként szolgál, kiemeli a vegyi anyagok meg nem felelésének megugrását, ami aggályokat vet fel a fogyasztók biztonságával és a szabályozás integritásával kapcsolatban.
Főbb megállapítások:
A vegyi anyagok meg nem felelésének növekedése: A vegyi anyagok meg nem felelési eseteinek aránya a termékekben a 2022-es 35%-ról 2023-ra 51%-ra nőtt, így ez a második egymást követő évben a legjelentettebb kockázat.
A nem megfelelő kozmetikumok jelentős növekedése: A nem megfelelő kozmetikumok számának 12-szeres növekedése nagy szerepet játszott ebben a trendben.
A REACH és a RoHS be nem tartásának növekedése: 2023-ban megduplázódott a REACH meg nem felelésének esetei, míg az elektronikai RoHS megsértése megháromszorozódott.
Az importált áruk mint elsődleges forrás: Az importált áruk REACH-előírásoknak való meg nem felelése csaknem megduplázódott, és 2023-ban elérte a 901 esetet.
Az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos aggodalmak: Az endokrin károsító vegyi anyagokat tartalmazó termékek száma három egymást követő évben növekszik. Nevezetesen, a 427 regisztrált esetből 419 az EU-n/EGT-n kívülről vagy ismeretlen forrásból származott.
Cefic cselekvésre való felhívása:
„A vegyi anyagok meg nem felelésének növekedése, különösen az importált áruk és az online értékesítés terén, rávilágít arra, hogy sürgősen meg kell erősíteni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását. Mivel a bejelentett termékkockázatok több mint fele jelenleg a kémiai biztonsághoz kapcsolódik – és jelentős része nem uniós országokból származik –, egyértelmű, hogy a jobb piacfelügyelet és a tagállamok közötti összehangoltabb felügyelet elengedhetetlen az európai fogyasztók védelméhez és az uniós szabályozás integritásának fenntartásához.”
– Steven Van de Broeck, a Cefic ügyvezető igazgatója, termékgondozás
A vegyi anyagok meg nem felelésének meredek növekedése kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez a tendencia rövid távú anomália-e, vagy mélyebb probléma, amely szigorúbb végrehajtási intézkedéseket igényel. A Cefic elemzése hangsúlyozza a célzott végrehajtási intézkedések és a fokozott felügyelet fontosságát, különösen az importált áruk és az online értékesítés esetében, a fogyasztók biztonságának és a szabályozási megfelelésnek az egész EU-ban történő biztosítása érdekében.
2024. május 23-án hatályba lépett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály, amely a stratégiai jellegű kritikus fontosságú vegyi nyersanyagok beszerzésére vonatkozó erőforrásokkal és szabályokkal foglalkozik. A törvény fő célja annak biztosítása, hogy 2030-ra az európai nyersanyag-kitermelés, -feldolgozás és -újrahasznosítás megfelelő szintű keresletet elégítsen ki az Európai Unióban.
A benyújtott jogi aktus alapján az Európai Bizottság összeállította a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására, újrafeldolgozására és helyettesítésére irányuló projektek listáját. A listát a tagállamokból és az Európai Parlamentből álló, kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó tagállami testület is megtekintette. A megbeszéléseket követően a Bizottság 47 projektet tartalmazó listát fogadott el a nyersanyagok rendelkezésre állásának növelésére és az ellátási lánc diverzifikálására. E projektek révén az EU teljes mértékben teljesíteni tudja a lítium és a kobalt bányászatára, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó 2030-as célkitűzéseit, miközben jelentős előrelépést tesz a grafit, a nikkel és a mangán terén. Emellett a magnéziummal és a volfrámmal kapcsolatos egyéb stratégiai projektek is hozzájárulnak az uniós védelmi ipar ellenálló képességéhez, amely ezen anyagok felhasználására támaszkodik.
A 47 stratégiai projektbe történő teljes tőkebefektetés várhatóan 22,5 milliárd euró lesz. A projektek lehetőséget biztosítanak az engedélyekre vonatkozó egyszerűsített szabályozás alkalmazására, valamint a kiadási idő 15 vagy 27 hónapra történő lerövidítésére (jelenleg az engedélyek kiadása akár 10 évig is eltarthat).
A nyár végén a Bizottság új pályázati felhívást tesz közzé a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai projektekre.
Az (EU) 2025/351 bizottsági rendelet módosítja az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló számos meglévő uniós rendeletet, köztük a műanyagokról szóló 10/2011/EU rendeletet és az újrafeldolgozott műanyagokról szóló (EU) 2022/1616 rendeletet. Módosítja továbbá a helyes gyártási gyakorlatról szóló (EU) 2023/2006/EK rendeletet, különös tekintettel az újrafeldolgozott műanyagokra és a gyártás minőség-ellenőrzésére.
Tisztasági követelmények
A műanyaggyártásban használt anyagoknak meg kell felelniük a magas tisztasági előírásoknak. Meg kell egyezniük azonosságukkal, csak minimális mennyiségű, nem szándékosan hozzáadott anyagot kell tartalmazniuk, és kockázatértékelésen kell átesniük. Ezeknek az anyagoknak vagy meg kell felelniük az előírásoknak vagy korlátozásoknak, át kell esniük a toxikológiai vizsgálatokon, vagy biztosítaniuk kell, hogy a kioldódási határértékeket ne lépjék túl. A tisztaságot igazoló dokumentációnak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell állnia.
A természetes anyagok, például az UVCB-anyagok (ismeretlen vagy változó összetételű anyagok, összetett reakciótermékek vagy biológiai anyagok) eredeti formájukban is felhasználhatók, feltéve, hogy nem tartalmaznak azonosságukat megváltoztató anyagokat.
Biocid anyagok
Az 528/2012/EU rendelet alapján a 4. terméktípusra (élelmiszer- és takarmányozási területre szánt termékek) tekintetében engedélyezett biocid anyagok az engedélyezett anyagok uniós jegyzékétől eltérve adalékanyagként használhatók élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban.
Újrahasznosított műanyagok és ismételt használat
Az újrafeldolgozott műanyagok akkor használhatók élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, ha megfelelnek a szigorú feltételeknek, beleértve a megfelelő gyűjtést és a kioldódási határértékek betartását. Az élelmiszerekkel való ismételt érintkezésre szánt anyagok esetében a tervezésnek meg kell akadályoznia az idő múlásával történő fokozott migrációt.
Új címkézési követelmények
A rendelet új címkézési szabályokat vezet be, beleértve az ismételt használatú árucikkek károsodásának és helytelen használatának megelőzésére vonatkozó utasításokat. Ezenkívül az élelmiszerekkel még nem érintkező anyagoknak tartalmazniuk kell az élelmiszertípusokra, az érintkezési időre, a hőmérsékletre vagy a fűtési körülményekre vonatkozó korlátozásokat részletező használati utasítást. A nemzeti jogszabályok kioldódási határértékeket állapíthatnak meg az e rendelet hatálya alá nem tartozó anyagokra.
A tiszta ipari megállapodás része lesz az is, hogy a kulcsfontosságú európai iparágakat körforgásosabbá és fenntarthatóbbá tegye, miközben megkönnyíti az adminisztrációt és csökkenti a megfelelési költségeket a versenyképesség növelése érdekében. A vegyipari csomag fokozza az uniós vegyipar versenyképességét, és egyszerűbb rendszert biztosít a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére és engedélyezésére, valamint egyértelművé teszi az „örökké létező vegyi anyagokat”. A vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok (REACH) célzott felülvizsgálata hozzájárul a vegyiparra vonatkozó szabályok egyszerűsítéséhez anélkül, hogy veszélyeztetné a biztonságot és a környezetvédelmet. https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/clean-industrial-deal_en
Arra számítunk, hogy a részleteket 2025 nyara előtt közöljük, a jogi szöveg pedig 2025 szeptemberében lesz elérhető, így ezt a 2025. szeptember 22-23-án a lengyelországi Katowice-Chorzowban megrendezésre kerülő REACH konferencián mutatjuk be.
Új szabályok az építési termékek biztonságának, fenntarthatóságának és versenyképességének javítása érdekében
A felülvizsgált EU(EU) 2024/3110 rendelet számos kulcsfontosságú célkitűzést vezet be:
CE-jelölés és környezetvédelmi teljesítmény
Az új rendelet értelmében a CE-jelölés immár magában foglalja mind a műszaki, mind a környezetvédelmi teljesítményt, összhangban a frissített biztonsági és fenntarthatósági követelményekkel. A gyártóknak alá kell támasztaniuk a környezetvédelmi állításokat, és azokat tükrözniük kell a termék digitális termékútlevelében (DPP).
Teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat (DoPC)
A megfelelőség előírja, hogy a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatok tartalmazzák a környezeti adatokat, például az éghajlati hatásokat és a műszaki előírásokat. Ezeket az információkat ellenőrizni kell, és a szabályozó hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni a DPP-n keresztül. Az új szabványok kidolgozásáig a meglévő módszertanok és szabványok elfogadhatók maradnak.
Digitális termékútlevelek (DPP)
Figyelemre méltó újítás a digitális termékútlevelek bevezetése, amelyek a termékspecifikációk és a környezeti adatok digitális tárházaként szolgálnak. Ez megkönnyíti a szabályozó hatóságok és a termékfelhasználók, például az építészek és az építők információhoz való hozzáférését.
Kozmetikai termékekről szóló rendelet – Nyilvános konzultáció
Az Európai Bizottság elindította a kozmetikai termékekről szóló rendelet értékelési folyamatát, amely a REFIT célravezető és hatásos szabályozás programjának részeként valósul meg. Az értékelés eredménye annak megállapítása, hogy a szabályozás mely elemei és területei működnek jól, és melyeket kell megváltoztatni és adaptálni a zöld megállapodással vagy a digitális és zöld átalakulással kapcsolatos változásokhoz, valamint hogy a rendelet jelenlegi tartalma betölti-e szerepét.
* Mindenki útmutatásra vár az új Bizottságon belül – a vegyi anyagok kezelése interdiszciplináris kérdéssé válik, amelyet az uniós jogszabályok különböző területei szabályoznak – mint egy rejtett vulkán ködös gőzéből származó kitörés
* A 2024-2029-es szakpolitikai iránymutatások által ígért egyszerűsítés valószínűleg lehetséges lehet, de az „optimalizálás” jobban működhetne. Az optimalizálás sok megbeszélést, adatot/információt és kompromisszumkészséget igényel
* A leggyakrabban használt „bizonytalanság” és „versenyképesség” szavak
* A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) kibővülnek a „különös aggodalomra okot adó anyagok” = aggodalomra okot adó anyagok < társadalombiztosítási egységekkel… és hogy a „lovat” különböző csoportok / jogszabályok fogják kezelni és különböző célokra…
* A REACH 2.0-ra mindenkinek szüksége van, az elvárások magasak, nem világos, hogy mi lesz benne – a sebesség szükségessége
* A PFAS története nehezen érthető és követhető. Úgy tűnik, hogy a már felhasznált források nem elegendőek, és sokkal többre lesz szükség, de jól célzott-e, és jó irányba halad-e?
* Minden játékos megpróbálja megszervezni magát, hogy jobban megbirkózzon a közelgő gyors változások kihívásaival. Az 1S1A a mozaik egyik nagyon fontos darabja
* Az akkumulátorokra vonatkozó szabályozás egyetlen termékcsoport minden aspektusát szabályozza. Ez nagyon ambiciózus. Talán a helyes irányba. De ahogy hallottuk, elveszítjük versenyképességünket, beruházásainkat, dinamizmusunkat…
A Bizottság (EU) 2023/707 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. december 19.) az 1272/2008/EK rendeletnek az anyagok és keverékek veszélyességi osztályai, valamint osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó kritériumok tekintetében történő módosításáról új veszélyességi osztályokat vezet be, például az endokrin károsító anyagokat. A rendelet 2023 áprilisa óta van hatályban, és 2024 novemberében a CLP-rendelet szerves részeként beépítették.
A 2025. május 1-jétől forgalomba hozott valamennyi új anyagnak új osztályokat kell tartalmaznia, és azonosítania kell a hozzájuk kapcsolódó veszélyeket. Ennek eredményeként bővül a REACH-ben szereplő regisztrációs adatok köre, megváltozik az új anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapokon szereplő információk köre, és ez érinti a vegyi anyagok címkézését és csomagolását.
Az ezen időpont előtt forgalomban lévő anyagok már önkéntesen osztályozhatók és címkézhetők az új követelményeknek megfelelően. A vállalkozóknak azonban 2026 novemberéig van határidejük , hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez.
2025.02.11-én. hatályba lépett az új csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR). A cél a hulladék csökkentése és a körforgásos gazdaság előmozdítása.
Az új jogszabály a következőket vezeti be:
a csomagolás kötelező újrahasznosíthatósága;
csomagolás összetettségének minimalizálása;
a veszélyes anyagok tartalmának minimalizálása;
Az újrafelhasználhatóság javítása;
kötelező újrahasznosítási tartalom a műanyagokban;
a címkézés harmonizálása.
A rendelet új kötelezettségeket vezet be a vállalkozók számára, de új feladatokat is meghatároz az Európai Vegyianyag-ügynökség számára. Az ECHA feladata a csomagolásban lévő olyan anyagok azonosítására irányuló tanulmányok előkészítése, amelyek befolyásolják a csomagolás biztonságát, és akadályozzák azok újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását. E tanulmányok eredményeit 2026.09-ig kell megküldeni az Európai Bizottságnak. A megküldött jelentés alapján az Európai Bizottságnak a REACH-rendeletbe korlátozásokat bevezetve mérlegelnie kell ezen anyagok csomagolásban való felhasználását.
Az anyagok csomagolásban való felhasználásának korlátozása közvetlen hatással lesz az iparra. Befolyásolhatják bizonyos csomagolások elérhetőségét és az alternatívák keresését is.
Az EU versenyképességére és dekarbonizációjára vonatkozó terv
Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Európa nemcsak az ipari innováció, hanem az ipari termelés kontinense is. A tiszta termékek iránti kereslet azonban lelassult, és egyes beruházások más régiókba költöztek. Tudjuk, hogy még mindig túl sok akadály áll európai vállalataink útjában, a magas energiaáraktól a túlzott szabályozási terhekig. A tiszta ipari megállapodás célja, hogy megszakítsa azokat a kapcsolatokat, amelyek még mindig visszatartják vállalatainkat, és egyértelmű üzleti érvet jelentsen Európa számára.”
A Bizottság emellett lépéseket tesz szabályozási környezetünk hatékonyabbá tétele érdekében, miközben csökkenti a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat. A mai intézkedések az iparági vezetőkkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal az európai ipari megállapodásról szóló antwerpeni nyilatkozat és az Európai Bizottság tiszta átállásról szóló párbeszédei keretében folytatott aktív együttműködés eredményei.
A megfizethető energia a versenyképesség alapja. Az ipar, a vállalkozások és a háztartások energiaszámláinak csökkentése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a Bizottság elfogadta a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja:
a tiszta energia bevezetésének felgyorsítása, a villamosítás felgyorsítása
a belső energiapiac kiteljesítése fizikai összeköttetésekkel
hatékonyabban használja fel az energiát, és csökkentse az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
A tiszta termékek iránti kereslet növelése
Az ipari dekarbonizáció felgyorsításáról szóló törvény növelni fogja az EU-ban gyártott tiszta termékek iránti keresletet azáltal, hogy fenntarthatósági, reziliencia- és „made in Europe” kritériumokat vezet be a közbeszerzésekbe.
A Bizottság 2026-ban felülvizsgálja a közbeszerzési keretet is, hogy fenntarthatósági, reziliencia- és európai preferenciakritériumokat vezessen be a stratégiai ágazatok közbeszerzéseiben.
A tiszta átállás finanszírozása
A tiszta ipari megállapodás több mint 100 milliárd eurót mozgósít az uniós gyártás támogatására. A Bizottság:
elfogadja a tiszta ipari megállapodás új állami támogatási keretét a megújuló energia bevezetéséhez, az ipar szén-dioxid-mentesítéséhez és a tiszta technológia megfelelő gyártási kapacitásának biztosításához nyújtott állami támogatás jóváhagyásának felgyorsítása érdekében
az innovációs alap megerősítése és javaslattétel egy ipari dekarbonizációs bank létrehozására, amelynek célja 100 milliárd eurós finanszírozás az innovációs alapban rendelkezésre álló források, az ETS egyes részeiből származó további bevételek, valamint az InvestEU felülvizsgálata alapján
célzott pályázati felhívást indít a Horizont Európa keretében a kutatás és az innováció ösztönzésére ezeken a területeken
módosítsa az InvestEU rendeletet az InvestEU által a beruházások támogatására nyújtható pénzügyi garanciák összegének növelése érdekében. Ez pedig akár 50 milliárd eurót is mozgósíthat a tiszta technológiák bevezetésére, a tiszta mobilitásra és a hulladékcsökkentésre.
Körforgásosság és az anyagokhoz való hozzáférés
A kritikus fontosságú nyersanyagok kulcsfontosságúak iparágunk számára. Az EU-nak biztosítania kell az ilyen anyagokhoz való hozzáférést, és csökkentenie kell a megbízhatatlan beszállítóktól való függőséget. A körforgásos jelleg dekarbonizációs stratégiánkba való integrálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az EU korlátozott erőforrásaiból. A Bizottság:
olyan mechanizmus létrehozása, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy összefogjanak és összevonják a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti keresletüket
hozzon létre egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó uniós központot, amely az érdekelt vállalatok nevében közösen vásárol nyersanyagokat, ami méretgazdaságosságot teremt, és nagyobb befolyást biztosít a jobb árak és feltételek kialkudásához
2026-ban fogadja el a körforgásos gazdaságról szóló törvényt a körforgásos átállás felgyorsítása, valamint a szűkös anyagok hatékony felhasználásának és újrafelhasználásának, globális függőségeink csökkentésének és minőségi munkahelyek teremtésének biztosítása érdekében. A cél az, hogy 2030-ra az anyagok 24%-a körforgásos legyen.
Globális szintű fellépés
Az EU-nak minden eddiginél nagyobb szüksége van megbízható globális partnerekre. A folyamatban lévő és új kereskedelmi megállapodások mellett a Bizottság:
elindítja az első tiszta kereskedelmi és beruházási partnerségeket az ellátási láncok diverzifikálása és a kölcsönösen előnyös megállapodások megkötése érdekében
biztosítsa az uniós ipar gazdasági biztonságát és rezilienciáját a globális versennyel és a geopolitikai bizonytalanságokkal szemben, számos piacvédelmi és egyéb eszköz révén
egyszerűsítse és erősítse meg az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust, amely az EU eszköze a nagy szén-dioxid-kibocsátású áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxid méltányos árának meghatározására.
Készségek és minőségi munkahelyek
Az uniós munkaerőnek rendelkeznie kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás támogatásához szükséges készségekkel, beleértve a tiszta technológiákkal, a digitalizációval és a vállalkozói szellemmel kapcsolatos készségeket.
A Bizottság létrehozza a készségek unióját, amely befektet a munkavállalókba, fejleszti a készségeket és minőségi munkahelyeket teremt.
Az Erasmus+ legfeljebb 90 millió eurós finanszírozással megerősíti az oktatási és képzési programokat a képzett és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztése érdekében, és kezeli a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható szakemberhiányt.
A tiszta ipari megállapodás a versenyképes gazdasághoz szükséges horizontális tényezőkre is összpontosít:
a bürokrácia csökkentése,
az egységes piac méretének teljes körű kiaknázása,
a minőségi munkahelyek előmozdítása,
a szakpolitikák uniós és nemzeti szintű összehangolásának javítása.
