Az Európai Bizottság hat új jogi aktust tett közzé az ivóvíz-irányelv keretében. Ezek határozzák meg az anyagokra vonatkozó minimális higiéniai követelmények és az ivóvízzel érintkező termékek tanúsításának keretét.
Ez az új szabályozási keret a következőket tartalmazza:
• Az ivóvízzel érintkező gyártási anyagokban való felhasználásra engedélyezett kiindulási anyagok, anyagösszetételek és összetevők európai pozitív listái.
• Kockázatértékelési módszerek és tájékoztatási követelmények a pozitív listákra felvehető kiindulási anyagok, anyagösszetételek és összetevők felülvizsgálatára.
• A pozitív listák frissítésére vonatkozó közigazgatási eljárások.
2025 végén a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok megkezdhetik az ECHA értesítését azon szándékukról, hogy módosításokat javasolnak az európai pozitív listákhoz. 2026 végétől megkezdhetik az ECHA-hoz új bejegyzések felvételére, valamint az európai pozitív listákon meglévő bejegyzések módosítására vagy törlésére irányuló kérelmeiket.
A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezet felé tart(CSS), és a vegyi anyagokról szóló jogszabályok két átfogó célját öleli fel: a veszélyes vegyi anyagok és mérgező hatásaik által az embereket és a bolygót érő károk megelőzését, valamint az uniós ipar támogatását a biztonságos és fenntartható vegyi anyagok előállításában.
A CSS egyik intézkedéseként az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Bizottság (EB) e célok támogatása érdekében kidolgozta a vegyi anyagokra vonatkozó mutatórendszert. A keret célja a vegyi szennyezés mozgatórugóinak és hatásainak nyomon követése, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok hatékonyságának mérése.
A keretrendszer online irányítópultja itt érhető el:
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/858 RENDELETE (2024. március 14.) az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sztirol/akrilát kopolimer, a nátrium-sztirol/akrilát kopolimer, a réz, a rézkolloid, a hidroxiapatit, az arany, az aranykolloid, az arany-tioetilamino-hialuronsav, az acetil-heptapeptid-9 aranykolloid, a platina, a platinakolloid, az acetil-tetrapeptid-17 platinakolloid és az ezüstkolloid nanoanyagok kozmetikai termékekben való felhasználása tekintetében történő módosításáról
Az Fogyasztók Biztonságával Foglalkozó Tudományos Bizottság a kozmetikai termékekben található nanoanyagok biztonságosságáról folytatott vizsgálata megállapítja, hogy az említett nanoanyagok kozmetikai termékekben való felhasználásuk esetén egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára.
A hidroxiapatit felhasználása kozmetikai termékekben
A legújabb frissítés, az osztályozási, címkézési és csomagolási (CLP) rendelet 21. kiigazítása a műszaki fejlődéshez (ATP) már érvényben van. Ez a felülvizsgálat jelentős változásokat hoz a veszélyes vegyi anyagok osztályozásában és címkézésében, célja a biztonsági intézkedések megerősítése, valamint az emberi egészség és a környezet védelme.
A 21. ATP kiigazítás CLP-rendeletbeli legfontosabb kiemelései a következők:
1. Átdolgozott osztályozási kritériumok: Frissített kritériumokat vezetnek be annak biztosítására, hogy a veszélyes vegyi anyagok osztályozása megfeleljen a legújabb tudományos ismereteknek és a nemzetközi szabványoknak.
2. Harmonizált címkézési követelmények: A címkézési követelmények változásainak célja, hogy világosabb és szabványosabb információkat nyújtsanak a kémiai veszélyekről, elősegítve a biztonságosabb kezelést és tárolást.
3. Frissített veszélyekkel kapcsolatos kommunikáció: A fokozott veszélyekkel kapcsolatos kommunikáció új piktogramok és figyelmeztető mondatok bevezetésével érhető el, javítva a vegyi termékekre vonatkozó biztonsági információk egyértelműségét és hatékonyságát.
A VI. melléklet harmonizált osztályozása 2025. szeptember 1-től lesz alkalmazandó az EU-ban (és Észak-Írországban).
Jelentős eltérés mutatkozik az EU és az Egyesült Királyság között a 28 hozzáadott és 24 módosított anyag tekintetében, ami kihívást jelent a mindkét piacon kereskedő vállalatok számára a biztonsági adatlapok és címkék kezelése terén.
Ha kérdése van, vagy segítségre van szüksége a 21. ATP to CLP-rendelet vegyianyag-kezelési folyamataira gyakorolt hatásának megértéséhez, forduljon hozzánk bizalommal a következő címen: ekotox@ekotox.hu.
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/996 RENDELETE (2024. április 3.) az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az A-vitamin, genistein, daidzein, kojicsav, alfa-arbutin és arbutin, valamint bizonyos anyagokról, amelyek potenciálisan endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkeznek a kozmetikai termékekben
Az EU korlátozza az A-vitamin, az alfa-arbutin és az arbutin, a genistein, a daidzein, a kojicsav, a triklokarbán és a triklozán használatát a kozmetikai termékekben
Az ECHA végrehajtási fóruma egy projektet készít elő annak ellenőrzésére, hogy a szállítók tájékoztatták-e a mérgezési központokat a veszélyes vegyi keverékekről. A mérgezési központok értesítései lehetővé teszik a megfelelő vészhelyzeti reagálást.
Az ellenőrzések célja az emberi egészség védelme annak a követelménynek a végrehajtásával, hogy a vegyi anyagok szállítói tájékoztassák a nemzeti hatóságokat a veszélyes keverékekről. A nemzeti hatóságok ezt az információt továbbítják a mérgezési központoknak, hogy vészhelyzet esetén tájékoztassák a polgárokat vagy az egészségügyi személyzetet. A mérgezési központoknak elegendő információval kell rendelkezniük a veszélyes keverékekről annak biztosítására, hogy a vészhelyzeti reagálás tájékozott és megfelelő legyen.
Az ellenőrök ellenőrzik a jelentés kézhezvételét, és ellenőrzik a keverékek címkéit, és szükség esetén a biztonsági adatlapokat. A teszt pontos terjedelmét a következő hónapokban határozzák meg.
A projekt ellenőrzései 2025 januárjában kezdődnek, és hat hónapig tartanak. A projekt jelentését 2025 végén teszik közzé.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/869 IRÁNYELVE
március 13-tól a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek az ólomra és szervetlen vegyületeire, valamint a diizocianátokra vonatkozó határértékek tekintetében történő módosításáról. A Parlament negyven év után először fogadott el új ólomterhelési határértékeket. A módosítás csökkenti az ólom és szervetlen vegyületeinek OEL- és BEL-értékeit, valamint kötelező OEL- és BEL-értékeket vezet be a diizocianátok esetében.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/869 IRÁNYELVE
2024. március 13-án
az ólomra és szervetlen vegyületeire, valamint a diizocianátokra vonatkozó határértékek tekintetében a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 98/24/EK tanácsi irányelv módosításáról
Az Európai Parlament először fogadott el új expozíciós határértékeket a diizocianátokra vonatkozóan.
A CLP-rendelet VIII. melléklete – 2024. január 1-jétől minden, az EU-ban forgalomba hozott, kizárólag ipari felhasználásra szánt veszélyes keveréket harmonizált formában be kell jelenteni.
Az ipari felhasználású keverékek második megfelelési dátumát megelőzően az ECHA benyújtási portálján keresztül kismértékű növekedést figyeltek meg a kizárólag ipari felhasználásra vonatkozó bejelentések számában. A kizárólag ipari felhasználásra vonatkozó bejelentések azonban a fogyasztói és szakmai felhasználási típusokra vonatkozó összes bejelentés körülbelül 10%-át teszik ki.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek 2024. január 1-je előtt nemzeti formátumban adták meg az ipari keverékekre vonatkozó mérgezési központ bejelentésüket, 2025. január 1-jéig frissíteniük kell adataikat a harmonizált formátumban. A bejelentést haladéktalanul harmonizált formátumban kell megtenni, ha bármilyen változás történik a keverék adataiban, mint például az összetétel, termékazonosítók, osztályozás (egészségügyi vagy fizikai veszélyekre) vagy toxikológiai veszélyek.
A MOSÓSZEREKRE VONATKOZÓ RENDELET FELÜLVIZSGÁLATA (REFIT)
A mosószerek, mint mindennapi fogyasztási és ipari termékek, a vízszennyezés révén jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. A foszfor- és nitrogénvegyületek szintje a folyók eutrofizációjához vezet, a talajvíz szennyeződhet, ha a mosószer összetevői nem teljesen biológiailag lebonthatók, és a csomagolásból származó mikroműanyagok felhalmozódnak ebben a környezetben. Ezenkívül a mosó- és tisztítószerek továbbra is tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatással vannak az emberi egészségre. Sok forgalomban lévő mosószer még mindig tartalmaz olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsítják az endokrin rendszert.
2023. április 28-án a Bizottság javaslatot tett közzé a tisztítószerekről szóló rendelet felülvizsgálatára, amely fontos lehetőséget kínál a mosó- és tisztítószerek európai piacon történő ellenőrzésének javítására, és ezáltal az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálására.
A rendelettervezet célja a Zéró Szennyezés Cselekvési Terv (ZPAP) és a Fenntartható Vegyianyag-stratégia (CSS) végrehajtása.
Minimalizálja a veszélyes anyagok (CMR-ek, endokrin rendszert károsító szerek, egyszeri vagy ismétlődő expozíció esetén mérgező egy adott célszervre, légúti szenzibilizáló szerek, PBT-k, vPvB-k, PMT-k, vPvM-ek, a vízi környezetre veszélyes, immunrendszerre, neurológiai vagy légzőrendszerre ható anyagok specifikus szervi toxicitású rendszer és anyagok)
A foszfátok és foszforvegyületek felhasználásának csökkentése – határértékek meghatározása az EU ökocímkével összhangban
Tilos bármilyen műanyag csomagolást használni a tablettákhoz vagy a mosószer-kapszulákhoz
A biológiai lebonthatósági követelmények kiterjesztése minden mosó- és felületaktív anyagra
A javasolt rendelet célja
a piaci szabályok egyszerűsítésére
i. Megszünteti a veszélyes mosó- és tisztítószerek összetételi adatlap-szolgáltatási kötelezettségét
ii. Szüntesse meg a rendelet szerinti vizsgálatokat végző jóváhagyott laboratóriumok kötelező beavatkozását
iii. Mentesség kérelmezésének lehetősége azon felületaktív anyagokra, amelyek nem felelnek meg a végső biológiai lebonthatóság kritériumának
iv. Az EU-ban működő mosó- és felületaktív anyagok gyártója
a címkézés egyszerűsítése és ésszerűsítése
v. Önkéntes digitális címkézés bevezetése, ezáltal csökkentve az ipar költségeit, egyértelműbbé téve a címkézést a végfelhasználók számára
vi. Tegyen különbséget a csomagolt termékek és a patronos formátumban értékesített termékek között, és hogyan címkézze őket
az innovatív biztonságos termékek (pl. mikroorganizmus-alapú mosószerek) értékesítésének elősegítése
biztonsági követelmények bevezetése a tisztítószerekben található mikroorganizmusok gyártói számára
vii. A gyártók kötelezettsége, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében címkézzék a mikroorganizmusok jelenlétét a mosó- és tisztítószerekben
a fenntarthatóság és a biztonság növelése az újratöltött mosószerekre vonatkozó egyértelmű szabályok révén
viii. A fogyasztók megkapják a szükséges információkat, amikor utántöltős mosószereket vásárolnak
A nulla szennyezésről szóló elképzelés 2050-re a vízszennyezést olyan szintre kívánja csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra.
