Ez a szakasz útmutatást nyújt az alapvető felhasználási kritériumok alapján végzett értékeléshez, hangsúlyozva az eljárások és döntéshozatali folyamatok egyértelműségének szükségességét a vonatkozó jogszabályokon belül. Bár a nem helyettesíthető használat két kritériumát külön kell értékelni, az értékelési folyamat során befolyásolhatják egymást. A nem alapvető felhasználások kumulatív kritériumok alapján történő kiszűrése hatékony döntéshozatalt és egyszerűsítést tesz lehetővé. Ha egy felhasználás nem felel meg egy kritériumnak, akkor a fennmaradó kritérium további értékelése nélkül nem alapvetőnek tekinthető, ami növeli a hatékonyságot. Ahhoz azonban, hogy a felhasználás alapvető fontosságúnak minősüljön, mindkét kritériumnak teljesülnie kell, ami alátámasztja az értékelési folyamat szigorú jellegét.
A FELHASZNÁLÁS ÉRTÉKELÉSE
A strukturált értékelés két fő lépésből áll:
1. az anyag szükségességének értékelése az egészség és biztonság szempontjából; 2. a társadalom működése és az alternatívák rendelkezésre állásának értékelése.
A 2. lépéssel való kezdés néha hatékonyabb lehet. Az 1. lépésben a kérdések arra összpontosítanak, hogy az anyag műszaki funkciója döntő fontosságú-e a végtermék szempontjából, és megfelel-e meghatározott egészségügyi, biztonsági vagy társadalmi jelentőségű kritériumoknak. A 2. lépés magában foglalja az elfogadható alternatívák rendelkezésre állásának vizsgálatát. A válaszoktól függően a felhasználás tekinthető nem alapvetőnek, további értékelést nem igénylőnek, vagy elengedhetetlennek, amely feltételek megállapítását teszi szükségessé.
I. A MONTREALI JEGYZŐKÖNYV ALAPVETŐ FELHASZNÁLÁSI KONCEPCIÓJÁNAK ÁTTEKINTÉSE
II. MILYEN KONKRÉT FELHASZNÁLÁST KELL ÉRTÉKELNI?
IV. A NEM HELYETTESÍTHETŐ FELHASZNÁLÁSRA VONATKOZÓ DÖNTÉSSEL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK